*Sokszor, mikor nem tudom eldönteni mit akarok, egyszerűen csak fel akarom adni. Fel akarom adni az egész életet. De tudom... nem lehet... Egyszerűen meg végképp nem. 

*Hogy boldog vagyok-e?

Igen. Azt lehet mondani.

Azt hiszem, hogy az álmodozó szó illene most leginkább rám. Az én álmaim vége mindig boldogak. De gondolom ezzel nem csak én vagyok így egyedül. Mindenkinek vannak titkos álmai. Az a jó bennük, hogy senki sem tud róluk csak aki megálmodja. viszont az a rossz, hogy sosem válhatnak valóra... De végül is ki tudja. Az élet tele van meglepetésekkel…

Lehet most nem kellek, de majd egy szép napon rájössz s azt mondod : erre jól rábasztam..

Ha túl vagy rajta, miért igazítod meg a hajad amikor találkozol vele? Miért akarsz tetszeni neki? Még mindig szereted, mi?
- Nem. Az, hogy azt akarom, hogy szépnek lásson, nem azt jelenti, hogy vissza akarom kapni. Nem akarok tetszeni neki. Soha többé nem járnék vele. Azt akarom, hogy lássa, mit veszített. Meg akarom mutatni, hogy több vagyok, mint aminek gondol...hogy nincs szükségem rá...meg akarom mutatni neki, hogy nélküle is minden rendben..

Becsüld meg a barátokat, akik még vannak és szard le azokat, akik már szarban hagytak! 

*Már nem vagyok szerelmes beléd. Egyszerűen csak megmaradtál olyan emberként a szívemben, aki a mai napig fontos nekem. Akitől örülök az ölelésnek, ugyanúgy, mint akkor. Akitől jól esik, ha csak úgy megpuszil. És akitől a mai napig elhallgatom, csupán baráti szeretetből, azt a szót, hogy "szeretlek". 

*Bíztam benned. Elmondtam mindent. Sosem hazudtam. Soha nem csaptalak be. Szerettelek.

Mi kellett még volna?

*Nem bírok ki percet, hogy ne legyél velem.

Remélem egyszer rájössz, hogy kit veszítettél el. Nem azért, mert én olyan szép, okos vagy bármi más vagyok, hanem azért, mert úgy szeretlek, ahogy vagy! Az összes hibáddal együtt.

*Azt mondtad, "legyünk boldogok". 

Sikerült... neked, és nélkülem.

‎-Megcsókolt!
-Ki? Mikor?
-Tegnap éjjel, Ő, az ágyamban...
-És azután mi történt?
-Felébredtem.

Hol vannak a szép napok, miken együtt mentünk át

Hisz minden amit kerestem, az éppen te voltál

Meg is tudom érteni, hogy miért nem múlik el,

Nekem egész más ami kell.

*Nem akarom, hogy elmenj. Nem akarom, hogy itt hagyj.

Nem fogom engedni, hogy még egyszer becsapj. 

Ha valaki azt mondaná, hogy változzak meg, akkor nem tenném. Hogy miért nem? Mert ha megváltoznék, az már nem én lennék. Ha valaki pedig úgy szeretne, akkor az nem engem szeretne. De aki képes igy elfogadni, ahogy vagyok, tele hibákkal, annak egy életen át hálás leszek.

Már nem szerelmes akarok lenni. Egyszerűen csak boldog..

‎- Valami nagy butaságot csináltam...
- Mit?
- Megbíztam benned..

Amikor veled vagyok, nem kell azon fáradoznom, hogy boldog legyek ... mert az vagyok.

*Emlékszem minden szavadra... amit mondtál, amit ígértél.

fiú: Hallom van új pasid?
lány: Igen,és sokkal jobb mint te.
fiú: Ohh, és meg is tud úgy nevettetni mint én? ;) !
lány: Nem, de õ sohasem szomorított el úgy mint te!

Lány: Te szeretnél engem ha én lennék az egyetlen lány az egész földön?

Fiú: De te vagy az egyetlen aki ...

Lány: Aki hülye ?!

Fiú: Nem, hanem ..

Lány: Csúnya ?

Fiú: Az egyetlen lány aki nem fogja be a száját , mikor azt akarom neki mondani hogy szeretem 

Volt aki tetszett, volt aki nem,
De te voltál az akivel leéltem volna az egész életem.

Elég jó ember vagyok ahhoz, hogy megbocsássak. De nem vagyok elég hülye ahhoz, hogy bízzak is benned.

*Bevallom... Hiányzik. 

Minden ami ő volt, és minden, ami én voltam mellette.

Hol vannak a régi szép napok, miken együtt mentünk át?

 Néha hiányzik az, aki voltam, az, aki Te voltál, és azok, akik MI együtt voltunk.

Néha azt kívánom, érezd az érzéseimet.

Mindig rossz átélni a viszonzatlan szerelmet, de igazán gyötrő akkor,amikor az a fiú, aki után sóvárogsz, nap mint nap ott járkál az orrod előtt, és szemmel láthatóan jól érzi magát nélküled.

Mellette ülve éreztem, hogy ugyanúgy szeretem, mint az első napon, de ahogy ránéztem és észrevettem, hogy szomorkásan oldalra siklik a tekintete, hirtelen ráébredtem: lehet, hogy ő már nem is szeret engem.

Mikor a másik érzései fontosabbak a sajátjainknál, akkor vagyunk képesek igazán szeretni. 

* A legtöbb ember, ha a fiútól, akit szeret, olyat tapasztal, ami már utalhat arra, hogy összejönne vele, akkor elszánja magát, és reméli, hogy rövid időn belül bekövetkezik.

Én nem. Már inkább nem reménykedek, mert félek, később nagyot koppannék, az pedig sokkal rosszabb.

‎5 hazugság, amit a lányok mondanak:
1. Jól vagyok!
2. Nem vagyok féltékeny.
3. Már túl vagyok rajta...
4. Persze, lehetünk barátok!
5. Nem vagyok dühös

Néha egészen addig nem jössz rá egy pillanat értékére, amíg emlékké nem válik.

*Ne olyan embert keress, aki úgy fog szeretni, hogy közben megváltoztat!

*Csak várom, és hiszem, egyszer enyém leszel!

*A helyzetet reménytelennek látom,

Amit tettem, örökké bánom.

Te is hibáztál, majd hibáztam én is,

És most külön vagyunk mégis.

*Hiszek abban, hogy rövid időn belül rájössz, mit veszítesz, ha nem én vagyok melletted.

Flórácskaa.♥

"Kitártam előtte szívemet,kinyitottam lelkemet, belopta magát szavaimba, aztán idő elteltével csak bezártam szívem kapuit, a kulcsot eldobtam, de egy hibát elkövettem, amikor körülnéztem zárás előtt te a sarokban lapultál, nem vettelek észre, így örökké szívemben maradsz, és ott mindig is élve"

Találj egy fiút , aki gyönyörűnek hív dögös helyett.. aki visszahív , akkor is ha nem ér rá , aki dicsekedik veled a világnak , aki büszkén fogja meg a kezed a barátai előtt is , aki szerint smink nélkül is szép vagy .. valakit aki állandóan emlékeztet rá: szerencsés , hogy TE vagy neki ! : )

*Olyannak szeress, amilyen vagyok, ne olyannak, amilyennek te akarod, hogy legyek!

Nem fogjuk egymást keresni, mert valahányszor a te számodat hívnám, ott lesz bennem a dac, hogyha nem hiányzom, miért keresselek. te sem fogsz hívni, már nem lesz jelentősége a nevemnek a telefonodban.. ott leszünk egymás múltjában, nézzük majd az ajtót, de nem fogjuk újra kinyitni. nincs miért, ebből nem lesz happyend, szerelem sem, semmi.. nem vagy benne a tegnapjaimban, a holnapjaimban, mert nem akarom, hogy benne legyél..

Csak annyit kérek karácsonyra, hogy újra én legyek neked a legelső!

Azokon a napokon, amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon, amikor rám mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon, amikor beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt, nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon amikor hozzám értél, bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult. Azokon a napokon.. csak miattad: tényleg önmagam voltam.

*Nem tudom mi lenne a helyes. Egyszerűen képtelen vagyok eldönteni. Lehetetlen. Mi van, ha rosszul döntök? Újra? Nem akarom még egyszer ugyanazt átélni. Neeem... Képtelen lennék rá. 

*Nem tudom mit lehetne ilyenkor írni. Bűntudatom van. És egyszerűen ki nem állhatom ezt az egészet. Gyűlölöm. 

*Utálom. Utálom ezt az érzést. Mikor próbálok valakit elfelejteni. Azt hiszem jó úton járok. 

És elég csak a nevét meglátnom, meghallanom, hogy rájöjjek arra... Még nincs teljesen elfelejtve. :S

 Mosolyogsz rám, anélkül hogy tudnád, ez mit tesz velem. Megölelsz, de nem látsz többnek egyszerű barátnál. Egy nap nem fogom tovább bírni. Hiszen már most is alig tudom kontrollálni magam.

Van, hogy úgy veszítesz el valakit, hogy a tiéd volt. de észre sem vette...

Ha hármat kivánhatnék nem kérnék sokat csak :
-téged
-egy pillanatot 
-és azt hogy az a pillanat örökké tartson