*Az ember mindig akkor jön rá, mennyire szereti a másikat, és mennyire fontos neki, mikor már elveszítette.
Miért nem tudjuk addig meg becsülni az embereket, ameddig még a mienk?
Miért csak utána tudunk gondolkozni, és belátni, hogy tévedtünk, és hibásak vagyunk valamiben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése