Kell még egy perc, hogy elmondjam mit érzek, hogy mióta elmentél, már semmit nem érek! Semmit nem értek, de ugyanúgy remélek, mert minden este feltörnek az emlékek. A közös órák, ahogy szemembe néztél, ahogy magadhoz öleltél, úgy éreztem, szerettél. Nevettél velem, megfogtad a kezem. Elhitetted: örökké itt leszel nekem, mégis elmentél, és egyedül maradtam.. Fájdalmam nem lehet megmérni a szavakban. Hibáztam, tudom, de nem ezt akartam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése